Adatalapú kreativitás, marketing-kísérletek és szolgáltatásfejlesztés

2018. február 13. 18:30 - Growth Hacker Bálint

Kvantitatív vs. kvalitatív adatok

Lean Analytics 1/3. rész

Ezen a héten valamennyivel többet fogunk foglalkozni az adatalapú kreativitás "adat" részével. Ebben a cikkben bemutatom nektek, hogy milyen alapokon nyugszik az ún. "Lean Analytics".

Jó, jó... de mi ez az egész?

Hogy ezt megértsük, egy kicsit távolabbról kell indulnunk, ugyanis a "Lean Analytics" a "Lean Startup" egyik alkategóriája. Szóval, először tisztázzuk mi az a "Lean Startup". Egy mondatban: építs, mérj, tanulj. Ez egy startup építési módszertan ami a folyamatos innovációra és értékteremtésre koncentrál. (Ha bővebben érdekel a dolog, akkor erről magyarul a MiniCRM egyik bejegyzésében olvashatsz még.)

Ezután a bevezető után valószínűleg te is rájöttél már - a "Lean Analytics" a méréssel foglalkozik. Mit és hogyan érdemes mérni. Igazából erről fogunk beszélni ebben a bejegyzésben.

big-data-2296821_1280.jpg

A Buyer Personáról szóló első cikkemben már beszéltem nektek a kvantitatív-kvalitatív adatokról és a köztük lévő különbségről, de akkor beszéljünk róluk kicsit nagyobb odafigyeléssel...

Számunkra (még mindig) inkább a kvantitatív (mennyiségi) adatok a mérvadóak, hiszen ezek a valódi, számszerű adatok, mint például a demográfiai adatok - vagy, csak, hogy egy üzlethez közelebbi példát mondjak - ugyanilyen kvantitatív adat pl. az, hogy a szomszéd cukrászda tegnap este 18:00 és 20:00 között 13 szelet sajttortát és 9 csokis muffint értékesített.

Na, de ez nem azt jelenti, hogy a kvalitatív adatokkal nem is kell törődnünk...

kvalitatív (minőségi) adatok ugyan messze nem annyira tényszerűek, mint a kvantitatívak, azért még nem mehetünk el mellettük szó nélkül. Bár nem szolgálnak "valódi adatokkal", azért egy-két egyszerű következtetéssel könnyen építhetünk mennyiségi adatokat a minőségi adatok köré. Például:

"Egy 1-5 skálán, mennyire váltott ki belőled éhséget ez a logó?"

label-2780146_1280.png

Aztán az így kapott válaszokból már tudsz csinálni statisztikát, le tudsz vonni bizonyos következtetéseket, mint például, "A 18-24 év közti férfiak válasza átlagosan 2.4, de a 30-34 közti nőké 4.3, tehát a középkorú nők körében nagyobb valószínűséggel lesz népszerű ez az étterem." - Természetesen ez csak egy fél másodperc alatt összeeszkábált következteté, de a metodológia a lényeg - valami ilyesmiről lenne szó.

A következő cikkben azt fogjuk boncolgatni, hogy miképp tudjuk hitelesíteni a megszerzett adatainkat és hogyan bizonyosodhatunk meg afelől, hogy nem csak egy-két véletlen egybeesésre alapozva hozunk döntéseket.

A komment szekció ismét a tiétek, köszönöm szépen a figyelmet. Találkozunk csütörtök délután!

komment
2018. február 09. 08:30 - Growth Hacker Bálint

Miképp ismerheted meg a vásárlóid pszichográfiai profiljait?

Buyer Persona 3/3. rész

És akkor az első cikksorozatunk is elérkezett az utolsó részhez... Ebben a bejegyzésben befejezzük a Buyer Persona-t, méghozzá az utolsó, "pszichográfiai profil" névre hallgató etappal.

Az első cikkben arról volt szó, hogy miképp ismerheted meg a vásárlóidat - ez egy általános bevezető volt a témába. A második részben már egy kicsit mélyebbre ástunk, szerdán megtudtuk, hogy miképp ismerhetjük meg a vásárlóink szükségleteit. Ezen sorozat utolsó epizódjára maradt a legmasszívabb összetevő: a pszichográfiai profil.

avatar-3127928_1280.jpg

Szerintem az a legkönnyebb, ha megpróbáljuk úgy értelmezni ezt, mint ahogy Seth Godin teszi. Ő egy régimódinak tűnő, ám roppant modern irányból közelíti meg a dolgot - törzsekbe sorolja az embereket. (Ha mélyebben érdekel, ajánlom figyelmedbe az úriember TED előadását, ahol erről beszél; van magyar felirat is hozzá.)

Bizonyára az jár a fejedben, hogy mekkora hülyeség ez... Hidd el tudom, én is így éreztem amikor először hallottam róla. Engedd meg, hogy kifejtsem.

Seth szerint ahhoz, hogy megértsük a vásárlóinkat - vagyis, hogy fel tudjuk állítani a pszichográfiai profiljaikat, meg kell tudnunk, hogy "melyik törzsbe tartoznak."

"A törzs egy elég egyszerű fogalom, 50 ezer évre visszamenő. Emberek és ötletek irányításáról és összekapcsolásáról szól. És ez olyasvalami, amit az emberek mindig is akartak. Sokaknak van spirituális törzsük, vagy egyházi törzsük, munkahelyi törzsük, vagy közösségi törzsük. De most, az internetnek és a tömegmédia robbanásának köszönhetően, és még sok egyéb dolognak köszönhetően, amik a társadalmunkon átbugyborékolnak szerte a világon, mindenütt vannak törzsek.- Hallható az előadásában.

Seth szerint fontos megállapítani, hogy a célközönségünk - vagy nevezzük őket inkább céltörzsünknek

  1. milyen történeteket mesél magának - elsősorban agukról és a világban elfoglalt helyükről.
  2. mik aggasztják őket - akár a magánéletükre, akár a karrierükre gondolva 
  3. milyen céljaik vannak.

"Három kérdésem van számotokra. Az első: Pontosan ki az, akit felhúzol? Mert ha nem húzol fel senkit, nem változtatsz a status qou-n. A második kérdésem: Kiket kapcsolsz össze? - így folytatja - Mert a legtöbb ember számára, ez az amiért benne vannak. A kapcsolatok, amiket egyikük a másikukkal létrehoz. - végül, de nem utolsó sorban - És a harmadik: Kiket vezetsz? Mert az erre való összpontosítás, nem pedig a felépítendő dolog működése, hanem a személyek és az ő vezetésük az, ahonnan a változás jön."

Ezen kérdések megválaszolása nagyon nagyban segít meghatározni a lehető leghatékonyabb kommunikáció stratégiáját. Például, a Z-generációs törzzsel aligha lenne effektív diskurzust folytatni postai levelezés útján. Ez most direkt egy szélsőséges példa, de ilyesmikre kell gondolni elsősorban. 

Na, de hogy miképp juthatsz ezen információk birtokába? Ahogy a legelső posztban is említettem: interjúk. Interjúk, interjúk, interjúk! Minél több, annál jobb, de szegmensenként minimum 5 emberrel beszélgess el, keress mintákat és alkosd meg a Buyer Personádat. :)

És ahogy ígértem... az ajándék! Ez a dokumentum egy ügyfélinterjús űrlap - az Eazl csapata készítette, én csak lefordítottam magyarra, de szerintem hasznos lehet - ha másra nem is, de mankónak megteszi. :) 

Köszönöm a figyelmeteket, a komment szekció ma is a tiétek! :)

komment
2018. február 07. 09:00 - Growth Hacker Bálint

Miképp ismerheted meg a vásárlóid szükségleteit?

Buyer Persona 2/3. rész

Az előző bejegyzésben már bevezettem a témát - a vásárlóink ismerete aranyat ér számunkra. Hiszen minél többet tudunk róluk, annál nagyobb valószínűséggel tudunk olyan termékeket "eléjük rakni" amiket megvásárolnak majd.

Ebben a cikkben az ez előző, "Miképp ismerheted meg a vásárlóidat?" c. poszt folytatása következik...

Tehát, azt már megbeszéltük, hogy számunkra sokkal inkább a kvalitatív adatok az érdekesek. Azt is megtárgyaltuk, hogy ezen adatok gyűjtésének a legjobb módja az ügyfeleim szükségleteinek feltérképezése. 

shopping-3124078_1920.jpg

Az első körben a szükségleteikkel kell megismerkedned. Ebben a szekcióban a termékről kérdezősködsz és azzal kapcsolatosan próbálsz minél több információt megszerezni. Valószínűleg elő-elő fognak bújni olyan jellemzők, amikkel rendelkeznie kell az adott terméknek ahhoz, hogy megvásárolják. Ezek az ún. "must-have" tulajdonságok. (Sajnos a szó szerint történő magyar fordítása ennek is elég béna...). Szó szerint értve. "Ha ezzel a tulajdonsággal nem rendelkezik a terméked, akkor nem fogom megvásárolni!" A saját példámmal élve, lehet akármennyire különleges és finom egy csésze kávé, ha nincs benne koffein, akkor nem fogok érte pénzt adni. Tehát ez esetben a "koffein" az én "must-have"-em, ha kávéról van szó.

Azonban ez nem csak ennyi...

Hiszen ennyitől te nem leszel különleges... Kell valami, ami miatt téged választanak a vásárlóid és nem azt a számtalan alternatívát, ami minden piacon jelen van. Meg kell találnod azt a dolgot, azt a tulajdonságot, amivel extra értéket teremthetsz a vásárlód számára. 

Ehhez nem kell mást tenned, mint felfedezni a rejtett szükségleteiket.
Kitalálni, hogy milyen olyan "nice-to-have" tulajdonságokkal ruházhatod fel a termékedet, aminek következtében az ügyfeled úgy fogja érezni, hogy valóban törődsz vele - hiszen észrevetted mire van szüksége anélkül, hogy mondania kellett volna. A kávé példájánál maradva, ha rendelkezik koffeinnel - ezáltal "hozza a kötelezőt" és a barista megkérdezi, hogy szeretném-e inkább növényi tejjel kérni, akkor valószínűleg igent fogok mondani - még felár ellenében is, mert bár nem vagyok laktózérzékeny, de szeretem a mandulatej ízét. Ebben az esetben az alternatív tej számomra egy "nice-to-have" tulajdonság, egy rejtett szükséglet, amire egyébként magamtól nem is biztos, hogy gondoltam volna.

És akkor ahogy Tömör Professzor fogalmazna:

A vásárlód szükségletei két részből állnak:

  1. "Must-need" tulajdonságok, amikkel kötelezően rendelkeznie kell
  2. "Nice-to-have" tulajdonságok, amik különlegessé, egyedivé tehetik a termékedet.

Célunk egyszerű: megismerni a "must-need"-et és kitalálni a "nice-to-have"-t. Nem is olyan bonyolult, igaz? :)

A következő bejegyzésben lezárjuk a Buyer Personáról történő értekezéseinket - legalábbis egyelőre. A vásárlóid pszichográfiai profiljairól fogunk értekezni, várhatóan péntek késő délutántól. :) Ja... igen... majd elfelejtettem. És egy ajándékkal is készülök a számotokra... ;) 

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek jelezd egy lájkkal vagy megosztással - ha hangot szeretnél adni a véleményednek, akkor a komment szekciót neked találták ki! :) Ne fogd vissza magad!

komment
2018. február 05. 09:30 - Growth Hacker Bálint

Miképp ismerheted meg a vásárlóidat?

Buyer Persona 1/3. rész

Ha egy szóban kéne összefoglalnom a modern, online marketing világát, akkor biztos, hogy a "customization" ("testreszabás") szót használnám rá. Manapság egy-egy közösségi médián létrehozott profilból végtelen értékkel bíró adatokat lehet kibányászni amik felhasználásával egyszerűvé vált a személyre szabott ajánlatok kiküldése. Remek példa erre a Facebook vagy az Instagram, akik beépített algoritmusainak köszönhetően olyan tartalmat tesz eléd, amiről ő úgy gondolja, hogy számodra releváns lehet.

És ez remekül működik!

Minden kétségéget kizáróan aranyat ér, ha ismered a vásárlóidat - hiszen minél többet tudsz róluk, annál könnyebb őket olyan ajánlatokkal megkeresni, amikért pénzt fognak adni.

paying-3118720_1920.jpg

Mielőtt azonban még ebbe belevágunk, fontos tisztáznunk egy alapfogalmat, ez pedig az ún. "Buyer Persona". Magyar kifejezése ennek sincs, így nem is fordítanám le. A MarketingSzöveg csapata összehozta a legkorrektebb definíciót erre a fogalomra, íme: “A buyer persona egy olyan fiktív személy, mely valós adatokra épül és a célcsoportodat (vagy azon belül egy-egy szegmenst) képviseli. Maga a buyer persona nem létezik, de ha alapos piackutatással, pontos (és bőséges) információhalmazból építed fel „őt”, akkor a persona valós embereket képvisel és tudsz vele dolgozni."

Jó, de miképp gyűjthetek adatokat?

Ez egyszerű. Alapvetően két úton indulhatsz el: az egyik a kvantitatív (mennyiségi) a másik pedig a kvalitatív (minőségi). Mi ebben a cikksorozatban a kvalitatívval fogunk, foglalkozni, de hogy jól megértsd, hozok mindegyikre példákat.

Kvantitatív pl. az alap demográfiai adatok (a kor, a nem, a lakhely stb...). Ez a módszer még különösen hasznos a B2B (Business-to-Business) marketing területén, ahol olyen fontos adatokra tehetünk szert, mint az adott vállalkozás éves jövedelme vagy a munkavállalóinak száma.

a Growth Hackerek számára a kvalitatív módszer az érdekesebb, ez segít az ún. "early adopter"-ek meghatározásában. (Sajna erre sincs normális magyar nyelvű megfelelő - az early adopterek azok a felhasználók, akik a szolgáltatás/termék elérhetővé válását követően azonnal megvásárolják azt.). 
A kvalitatív módon begyűjtött adatok továbbá segíthetnek még abban, hogy meghatározzuk miként érdemes megközelíteni a potenciális early adoptereinket - mik azok a csatornák amiket használnak, milyen hangnemben beszélnek egymás közt és hasonlók. 

A kvalitatív adatok szerzésének legjobb módja az ügyfélinterjúk készítése. Ezek során 2 nagy dolgot térképezünk fel:

  1. Az ügyfél szükségleteit
  2. Az ügyfél pszichográfiai jellemzőjeit

Ezen fenti két pont ismeretében könnyen meg tudjuk határozni a megközelítés stratégiáját - de ne szaladjunk még ennyire előre.

A héten leginkább a buyer personáról és a customer segmentation-ről lesz szó. A soron következő cikk szerdán fog megjelenni és ezt a gondolatmentet fogja tovább fűzni - az ügyfél szükségleteivel fog foglalkozni.

Köszönöm a figyelmeteket - a komment szekció újra a tiétek!

komment
2018. február 02. 18:00 - Growth Hacker Bálint

Ez a 4 legfontosabb konverziós mérőszám, amit minden Growth Hackernek figyelnie kell

Sziasztok!

Újabb nap, újabb téma... ma azt a 4 konverziós mérőszámot fogjuk átbeszélni, amiket minden Growth Hackernek figyelnie kell - vagyis legalábbis kellene...

Ha van egy minőségi terméked vagy szolgáltatásod (vagy akár egy informatív tartalommal rendelkező webhelyed), akkor annak hasznossága vonzza a közönséget. Azonban azon képességed, hogy ezt a közönséget hűséges ügyféllé változtasd nagyban függ attól, hogy miképp hasznosítod a megfelelő mutatókből szerzett információkat.

Kvázi végtelen lehetőséged van arra, hogy növeld a konverziót vagy megtartsd az aktuális ügyfeled, de még mielőtt bármelyiknek is nekiállnál, ki kell találnod, hogy mik azok a mutatók, amiket figyelni, fejleszteni szeretnél.

traffic-jam-388924_1920.jpg

Érdemes figyelni, hogy milyen forrásból jönnek a látogatóid. Elmondhatjuk, hogy minél több helyről érkeznek annál jobb, azonban a Nagy Könyv szerint 3 fő kategóriát állapíthatunk meg: a közvetlen (akik közvetlenül beírják a weboldalad címét), a keresőből érkező (akik Google/Bing keresés útján tévednek az oldaladra) illetve az ajánlás útján érkező (akik egy másik oldalon elhelyezett link segítségével érkeznek hozzád) látogatók. 

A Growth Hacker egyik legfontosabb mérőszámai közé tartozik a "value per visit" ("látogatásonkénti érték"). Ez a szám szoros összefüggésben van az "interactions per visit"-tel ("látogatásonkénti interakciók" számával). Kiszámolása nem mindig egyszerű, mivel nem mindig egyértelmű, hogy mi az az interakció, ami értéket generál. Például a blogom esetében a látogatók értéket adnak minden egyes alkalommal, amikor meglátogatják a blogomat (így interakcióba kerülnek a nálam hirdetőkkel), ugyanakkor valamely poszthoz történő hozzászólás, megosztás is ugyanúgy értékteremtő erővel bír.

"bounce rate"-ről pár napja írtam egy egész cikket, ennek fontosságára nem is fecsérelném az időt - összefoglalva, annyi a lényeg, hogy ez a szám megmutatja, hogy (százalékos arányban) hányan léptek ki az első oldal meglátogatása után. A magas "bounce rate"-nak ("visszafordulási aránynak") számtalan oka lehet, mint például irreleváns forrásból érkező látogatók vagy rosszul optimalizált nyitóoldalak.

A negyedik és egyben utolsó mérőszámunk az "exit page"-k ("kilépési oldalak"). Mivelhogy a kilépések nem minden esetben a nyitóoldalon történnek, érdemes megvizsgálni azokat az oldalakat, amelyekről kimagaslóan sok látogató távozik. Sok esetben ez a végső konverziót (pl. checkout - fizetés) jelentő oldal, Viszont a konverziók maximalizálása érdekében nem árt mélyebbre ásni a kilépések bányájában. Minél hamarabb rájössz, hogy a sales funnel melyik szakaszában hagyják el a weboldalad, annál hamarabb kezdheted meg az optimalizálását.

Tehát akkor összegezve, az a 4 conversion metrics, amiket érdemes minden Growth Hackernek trackelnie:

  1. Traffic Source
  2. Value per Visit
  3. Bounce Rate
  4. Exit Pages

Mint ahogy azt fentebb is említettem: a látogatásod érték! Kérlek használd a kommentszekciót és mondd el, hogy mit gondolsz a témáról. Ha tetszik amit csinálok és szeretnél segíteni abban, hogy minél több emberhez eljussonanak a cikkjeim, a "megosztás" gomb segítségével Facebookon tovább terjesztheted az igét!

Kellemes hétvégét - hétfőn újra jelentkezem és arról lesz szó, hogy miként tudja egy jól felépített persona megkönnyíteni a mindennapjainkat.

A komment szekció - mint mindig, a tiétek! :)

komment
2018. január 31. 20:00 - Growth Hacker Bálint

Ezzel a 3 trükkel csökkentheted az oldalad bounce rate-jét!

Ne hagyd, hogy visszaforduljanak!

Sziasztok!

Ahogy ígértem, ma este áttárgyaljuk azt, hogy miképp érhetjük el a lehető legalacsonyabb "bounce rate”-t az oldalunkon.

De pontosan mit is jelent ez a fogalom? Leghelyesebben talán "visszafordulási arány”-nak tudnánk fordítani. A KlikkMarketing definíciója szerint "a visszafordulási arány az egyoldalas látogatások, illetve az olyan látogatások százalékos aránya, amelyeknél a látogató a belépési (nyitó) oldalról elhagyja a webhelyet.”
Oké, és ebből milyen következtetéseket lehet levonni? Szintén a KlikkMarketing szavaival élve, "ez a mért adat a látogatás minőségét méri - a magas visszafordulási arány általában azt jelzi, hogy a webhely belépési oldalai nem relevánsak a látogatók számára. Minél vonzóbb a nyitóoldala, annál több látogató marad a webhelyén és végez konverziót."

A magas bounce rate az online szakemberek egyik legnagyobb rémálma – és az egyik legbiztosabb jele annak, hogy az adott oldal minősége  nem a legjobb. A hátralévő szekcióban bemutatok nektek 3 egyszerű trükköt, amik segítségével a lehető legalacsonyabb bounce rate-re tehetsz szert.

exit-2164251_1920.jpg

Az első és legfontosabb: teljesíts a várakozásokon felül.
Felhasználói oldalról a legtöbb probléma abból adódik, hogy megpróbáljuk keresztülrángatni őket egy rosszul megtervezett weboldalon. Sok oka lehet a magas bounce rate-nek, de az egyik legfőbb az az, hogy a felhasználó nem kapja meg azt az oldaltól, amit vár. Legyen az akár egy információ, egy termék vagy egy szolgáltatás.

A második pont a social media jelenléttel kapcsolatos. Manapság már esszenciális része minden magára valamit is adó márka marketing stratégiájának. Olcsó és sok (az üzletünk szempontjából releváns!!!) embert el lehet vele érni. Épp ezért ez a második tippem: legyen karbantartva az online megjelenésed.
Az első dolog, amit a legtöbb ember megnéz egy vállalkozás vagy termék felfedezésekor az az, hogy milyen az online megjelenése. Hány kedvelője van a Facebook oldalának, hányan követik Instagramon, volt-e aktív az elmúlt pár napban és hasonlók - és máris mennyi mindent tud rólunk, anélkül, hogy a weboldalunkra kellett volna látogatnia! Ne küldd oda "feleslegesen", ha nem muszáj - ezáltal csökkenhet a bounce rate is. Félre ne érts - nem arról van szó, hogy nincs szükség weboldalra. Nagyon is van! Én sokkal inkább úgy képzelem ezt el, mint egy kapcsolat, ahol az egyik kiegészíti a másikat, viszont mindkettőnek vannak sajátosságai, amik miatt értékes része lehet az életednek.

A harmadik tippem sokkal inkább technikai dolog. Ne sajnáld az erőforrásokat egy UX-friendly weboldal kialakítására. A weboldalad designjának van a legnagyobb hatása az első benyomásra - hiszen ez az első amit meglát a látogatód. Ne sajnáld rá se a pénzt se az energiát, hogy az olyan legyen amilyennek lennie kell. A UX (="user experience", "felhasználói élmény") designer ugyan nem olcsó, de egy életre megkönnyítheti a vállalkozásunk online jelenlétét. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni, elsősorban pont az ilyen "egyszerű, de nagyszerű" hackekről van szó, mint pl. legyen egyértelmű a navigáció (ugyanott legyen a menü, a keresődoboz stb...) vagy legyen reszponzív a weboldal.
Továbbá fontos, hogy a landing page-n legyen egy egyértelmű felszólítás, hogy milyen lépést kell tennie a usernek annak érdekében, hogy megkaphassa amit szeretne - ez amiatt is fontos, mert a legtöbb visszafordulás oka az, hogy a user számára nem egyértelmű, hogy mit is vár tőle az oldal tervezője. (Ez az "egy letöltés-gomb legyen az oldalon" kategória.)

Ha egy mondatban kéne összefoglalnom a cikket, akkor azt mondanám, hogy, ha szeretnéd csökkenteni a bounce rate-t, akkor:

  • Teljesíts a várakozásokon felül: Adj több információt, mint amennyit a user várt.
  • Alakítsd ki és folyamatosan tartsd felügyelet alatt az online jelenléted: Az alapvető információkért (pl. nyitvatartás) ne küldd a weboldaladra a látogatót - sokkal jobb, ha erről a Facebook-oldaladról is értesülhet.
  • Építs UX-friendly weboldalt: Itt minden a userért van. Alakítsd úgy a weboldalad, hogy a te közönséged számára a lehető legkényelmesebb legyen időt tölteni rajta.

Köszönöm a figyelmeteket, legközelebb pénteken jelentkezem, a "Ez a 4 legfontosabb konverziós mérőszám, amit minden Growth Hackernek figyelnie kell" című bejegyzésemmel.

Bármi kérdés, kérés, észrevétel esetére a kommentszekció a tiétek! Ne fogjátok vissza magatokat! ;) 

komment
2018. január 29. 18:15 - Growth Hacker Bálint

Jó, de akkor mi is az a Growth Hacking???

Sziasztok!

Ahogy tegnap ígértem, az első érdemi bejegyzésben letisztázzuk, hogy mit is jelent pontosan ez a fogalom.

Szögezzük le az elején: a Growth Hacker nem azonos a kiberbűnőzökkel. Nem tör fel rendszereket, nem hatol be különböző államigazgatási szervek belső hálózataiba és nem végez semmiféle illegális tevékenységet. 

Ez sokkal inkább egy gondolkodásmód, mintsem egy eszközkészlet. Ez egy marketing mindset, aminél a "growth" értelemszerűen a növekedést célozza meg, a "hacking" pedig ara utal, hogy ezt minél furfangosabb és kreatívabb úton érjük el.

De hát a "hagyományos marketingesek" is nagyjából ezt csinálják... - mondhatnád...

A "hagyományos marketingesek" nagyon sokféle dologra fókuszálnak, nagyon széles felelősségi körrel rendelkeznek.
Marketinges vagy? Király, szövegíró vagy social media menedzser? Az email marketing a szakterületed vagy a piackutatás csínját-bínját ismered? Érted mire akarok kilyukadni, na. A "marketinges" egy olyan komplex gyűjtőszó, ami csilliárdnyi tevékenységet foglal magába.
Ezzel szemben a growth hacker egyetlen és igazi célja nem más, mint a... na, kitalálod? Igen! A növekedés.

arrows-1915356_1920.png

A Growth Hacker olyan marketinges szakember, aki csak és kizárólag az üzlet (vagy egy üzletág) lehető leggyorsabban történő növekedésén dolgozik. Természetesen ettől még nem lesz a "hagyományos marketinges" kollega munkája kevésbé fontos. Ez nem egy jobb vagy rosszabb technika, csak egy másik.

Minden - a napi feladatoktól, a felülvizsgálatok módszerein át, a költségvetésig - a növekedés köré összpontosul.

Milyen egy jó Growth Hacker?

Egy jó Growth Hacker alap ismertetőjegye a generalizmus: értened kell ehhez is és ahhoz is. Ahogy azt már a bemutatkozó posztomban is pedzegettem, egy egyénben kell összpontosulnia a kreativitásnak és az analitikus gondolkodásmódnak. Elmondhatjuk, hogy a Growth Hackerek amolyan analitikus művészek. Vagy művészi analitikusok - kinek melyik verzió tetszik jobban.

Egy jó Growth Hackernek minden döntését adatokra támaszkodva kell meghoznia. Ez a popszakma sokban hasonlít a vállalkozók érzelmi hullámvasútjához - egyszer fent, egyszer lent. Vannak euforikus pillanatok, amikor minden működik, de ott van a teljes összeomlás, a sikertelen probálkozások tömkelege. Ha ettől nehezen tudsz elvontatkoztatni, még nem kell bedobnod a törölközőt. Ez egy fejleszthető képesség és ide be is linkelek egy cikket, ami segíthet.

Summa summarum

  • A Growth Hacking egy marketing-gondolkodásmód
  • A Growth Hacker minden döntése adatokon alapszik
  • "Hacking" = a technológiák furfangos és kreativ használata

A következő cikk szerdán fog érkezni és az "Ezzel a 3 trükkel csökkentheted az oldalad bounce rate-jét" címet fogja viselni.

Bármi kérdés, kérés, észrevétel esetére a kommentszekció a tiétek! Ne fogjátok vissza magatokat! ;) 

Címkék: growth-hacking
komment
2018. január 28. 18:15 - Growth Hacker Bálint

#bemutatkozási...

...avagy ki ül a klaviatúra mögött?

Sziasztok!

Mielőtt még belevágnánk az első témánk tárgyalásába, engedjétek meg, hogy bemutatkozzam.
A nevem Bálint, 22 éves vagyok és Budapesten élek. A digitális marketinggel először kb. egy éve kerültünk szorosabb barátságba, amikor a Coursera-n elkezdtem keresőoptimalizálást és social media marketinget tanulni. Ahogy haladtam előre a tananyagban, azt éreztem, hogy nem kapok elég gyakorlati útmutatást (it's all about practicality, baby). Így egy kedves barátom javaslatára 2017. augusztus-szeptember környékén átnyargaltam egy másik online képzésekkel foglalkozó oldalra, a Udemy-re
Itt aztán volt minden: step-by-step Facebook Advertising és Google AdWords, Instagram Marketing és miegyéb... Na, és ezen a platformon jött először szembe velem a Growth Hacking, mint olyan. 

pexels-photo-256546.jpeg
Az első section-ök után rájöttem, hogy ez örök szerelem lesz számomra. Ugyanis a sikeres Growth Hacker receptje a következő: kell hozzá három teáskanálnyi analitikus gondolkodásmód és fél deci kreativitás. Keverd össze és kész is!
Na, hát képzeljétek el az érzést, amikor rádöbbentem arra, hogy az én személyiségem ehhez pont passzol... De nem is akárhogyan. Tökéletesen...
Szeretek adatokat elemezni és következtetéseket levonni belőle, ugyanakkor legalább ennyire szeretem a kreatív dolgokat, a brainstormingot, az alkotást. Ráadásul itt "az sem baj, ha elrontod". Levonod a megfelelő következtetéseket és újra dobsz egyet a kockával. Ez az életem egy mondatban. :D

Most, hogy már lassan-lassan a kurzus vége felé járok és úgy láttam, hogy szerény kis országunkba még nem gyűrűzött be ez a dolog (legalábbis semmiképp sem akkora mértékben, mint amennyire hasznos lehet a startupok, kisvállalkozások számára), gondoltam megosztom veletek a tapasztalataimat, az ötleteimet és bemutatom nektek a Growth Hackinget. :)

A blog maga könnyed hangvételű, kötetlenebb hangnemben fog íródni, hiszen az a célom, hogy bárki megérthesse és bárkihez közelebb kerülhessen ez a téma. A következő, "valódi" blogbejegyzés holnap délután fog érkezni, "Jó, de akkor mi is az a Growth Hacking???" címmel.

Bármi kérdés, kérés, észrevétel esetére a kommentszekció a tiétek! Ne fogjátok vissza magatokat! ;)

Üdv,

Bálint

Címkék: szemelyes
komment
Adatalapú kreativitás, marketing-kísérletek és szolgáltatásfejlesztés